Üzemi köbméter jelentése

A legfontosabb szempontok mellett kitérünk arra is, hogyan minimalizálható a fent már említett névleges betonigény és a ténylegesen felhasznált mennyiség közötti különbség.

A betonozás formája

Az esetek többségében betonozáskor betonlemez készítésére gondolunk. Az egy méter élhosszúságú kocka térfogata 1 köbméter.

Végül: ne legyünk restek papíron magunk számolni, néha az a legegyszerűbb az adatok ellenőrzésére.

Szakértői segítség

Ha nem csak a matematikát, hanem a tapasztalatot is szeretnénk felhasználni, kérjünk segítséget egy szakértőtől. Ezeket eltávolítva az üzemi köbméter alapján számolják ki a ténylegesen felhasználható mennyiséget, amely a gyártásba kerül.

Ezzel a gyártási folyamat egyszerűbbé és hatékonyabbá válik, hiszen csak a tiszta, feldolgozható részek kerülnek a gyárba, csökkentve a szállítási és feldolgozási költségeket.

Példa 5: Faipari hulladékok kezelése

A faiparban a keletkező hulladékok, mint a fűrészpor, forgács vagy kisebb darabok nem minősülnek üzemi köbméternek, mert nem hasznosíthatók közvetlenül.

A testek térfogatát úgy közelítjük, hogy apró ismert oldalhosszú kockákra bontjuk. Könnyen elképzelhető, hogy valahol picit mélyebbre fogott a markoló, vagy az egyik oldalfal nem olyan egyenes, mint ahogyan az a tervezőasztalon kinézett. Az oszlop egy jellemzően tartó funkcióval rendelkező, nem térelválasztó elem. Betonmennyiség kalkulátor applikációként is elérhető, amit letölthetünk telefonunkra.

Ha túl sok betonunk keletkezik, akkor azon felül, hogy felesleges költségekbe vertük magunkat, nem fogjuk tudni hova tenni a felesleges anyagot.

Mik a beton köbméter számítás fontos faktorai?

Az első, amit tisztáznunk kell, hogy pontosan mit szeretnénk betonozni. Így a vásárló biztos lehet benne, hogy a megadott mennyiségben csak a ténylegesen használható, éghető faanyag van.

Ebben az esetben az üzemi köbméter értékesítési szempontból tisztább képet ad, hiszen pontosan azt a mennyiséget kapjuk, amit hasznosítani is tudunk a fűtés során.

Példa 3: Bútorgyártás

A bútorgyártásban különösen fontos, hogy csak a jó minőségű, felhasználható faanyagot mérjék.

Megjegyzendő azonban, hogy az építkezések során névleges betonigényt tudunk csak matematikai módszerekkel számolni, mert a tényleges ettől kis mértékben mindig eltér – később írunk arról miért.

Például egy henger térfogata az alapját alkotó kör területének és a henger magasságának szorzata.

Építkezések esetén a köbméter számítás az anyagszükségletek meghatározásakor vagy az engedélyeztetési eljárásokban az épület méreteinek megadásakor lehet fontos.

Miért fontos a pontos beton köbméter számítás?

A beton az egyik legnagyobb mennyiségben felhasznált építkezési alapanyag.

Ha túl kevés a beton, akkor utólagosan kell még vásárolnunk, rosszabb esetben a tervezettnél kevesebb anyag kerül beépítésre, ami rontja az épület stabilitását. Az erdészeti kutatások alapján ekkora az a térfogat, amely 1 köbméter tömör fát ad ki.

1 űrméter = 1×1×1 méter térfogatú famennyiség, amely azonban nem ad ki 1 köbméternyi tömör faanyagot.

1 rakott űrméter = 1×1×1 méteres kalodába rendezetten, a lehető legkevesebb hézaggal összerakott fahasábok mennyisége.

A szükséges beton mennyiségének kiszámítása kézenfekvő okok miatt fontos. Így az üzemi köbméter értéke kifejezetten azokra a részekre vonatkozik, amelyeket alapanyagként tovább lehet adni vagy közvetlenül be lehet vonni a gyártási folyamatba.

A fenti példa jól mutatja, hogy az üzemi köbméter pontosan meghatározza, mennyi „tiszta” faanyag marad a hulladék levonása után.